XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani, Tudástechnológiai Szekció

Az előző részben arról volt szó, hogy az OTDK a 60-as évek végén egyre népszerűbb lett, az 1970-ben megrendezett konferencia volt az addigi legjobban szervezett esemény, melyre még külföldről is hívtak zsűritagokat a nagyobb szakmaiság érdekében. A mostani részben a 70-es és a 80-as évek történéseit elevenítem fel madártávlatból. A KISZ javaslatára 1972-ben megszületik az a miniszteri utasítástervezet, mely arról rendelkezik, hogy karonként hozzanak létre Tudományos Diákköri Tanácsot melybe a KISZ delegálja a diákelnököt és a titkárt, de a tanárelnök személyéről az adott kar dönthet. A cél még mindig a szocialista értelmiség kinevelése volt. Nagy forráshiánnyal találkozunk 1972 után, mert a KISZ archívumból teljesen eltűntek az anyagok. Ennek fő oka az lehetett, hogy a politikamentes diákkörök nem nagyon keltették fel a hatalom figyelmét. Az 1970-es években jelentek meg a nemzetközi diákköri kapcsolatok, melyek a szocialista országok felsőoktatásai között épültek ki. Ilyen volt az 197

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció felkészülési idejének véghajrájához érkeztünk. A résztvevők hamarosan megkapják a bírálatokat és pár hét múlva itt a várva várt döntő is. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatójával, Alföldi Klaudiával.   Mi az OTDK dolgozatod témája?  Dolgozatomat az interkontinentális hídépítés kérdéskörben írtam. Arról szól, hogyan lehet segíteni azon magyar iskolában tanuló külföldi gyerekek felzárkózását, akik bevándoroltak vagy hazánkban ideiglenesen tartózkodnak.  A verseny véghajrájában vagytok, hamarosan érkeznek a bírálatok. Mit vársz az értékeléstől? Igazából én nem számítok arra, hogy kimagasló helyezést fogok elérni, de nem is ezért jelentkeztem. A célom az volt az OTDK versennyel, hogy próbára tegyem saját magam és be tudjam bizonyítani, hogy képes vagyok megcsinálni. Ez már sikerült is, ami nagy örömmel tölt el.  Változtatnál vala

Az előző részben szó volt arról, hogy az ország vezetése egy új, szocialista gondolkozású értelmiségi réteget akart kinevelni, ami nem sikerült. Az OTDK történetének ebben a részében az 1956-os forradalom utáni eseményekkel foglalkozom. Az 1956-os forradalom leverése után növekedett az OTDK iránti érdeklődés, mert sokan inkább tanulmányaikba menekültek, ahelyett, hogy politikával foglalkozzanak. Azonban a miniszteri rendeletek életben maradtak. Például a TDK-ba csak a KISZ javaslatára lehetett bekerülni, és tiltották az autonóm diákkörök alakulását. Érdekes megjegyezni, hogy 1968-ban nem rendeztek OTDK-t, hanem csak két éves csúszással, 1970-ben. Valószínűleg azt szerették volna, ha a ’68-as események politikai hatásai feledésbe merülnének. Az esemény záróbeszédét Polinszky Károly egyetemi tanár mondta el, melyből kiderül, hogy összesen 41 intézmény 1048 diákja képviseltette magát a rendezvényen. Az 1970-es OTDK volt az addigi legjobban szervezett konferencia. Több szocialista

Hétfő este rendezték meg az utolsó, a tavaszi OTDK-ra felkészítő előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Sophianum épületében. A rendezvény A magával ragadó, meggyőző tudományos előadás címet kapta, melyet Györffy Kinga vezetett. Az egyetemi oktató és retorikai tanácsadó beszélt a 21. század legnagyobb előadói kihívásáról, a figyelem felkeltéséről és fenntartásáról. A másfél órás előadás egy érdekes és figyelemfelkeltő ténnyel indult, azzal, hogy ma a hallgatóság aktív figyelmi teljesítménye átlagosan kevesebb mint egy perc. Györffy Kinga prezentációját három nagy részre osztotta: felkészülés, tudományos előadás szerkezete és végül, hogyan lesz egy előadás emlékezetes. A hallgatóság figyelmét azon verbális és nonverbális eszközök használatára szerette volna felhívni, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy magával ragadó előadás megszülessen. Kiemelte, hogy a felkészülés szakaszában a versenyzőnek tisztáznia kell magában három fontos kérdést. Először is, hogy mi a célom? Másodszor

A meggyőző, magával ragadó tudományos előadás címmel tartott hétfőn szemináriumot Györffy Kinga. A videóban egy kis ízelítőt láthattok ebből.

Az XXXIV. OTDK verseny szimbóluma a bagoly, ezért a PPKE BTK pályázatot hirdet óvodások, iskolások és gimnazisták számára, hogy a környezetvédelem jegyében készítsenek baglyot újrahasznosított anyagokból.  A modern nyugati kultúrában a bagoly a bölcsesség és az éberség egyik legfőbb jelképe. Mivel a tanulást szimbolizálja, az illusztrációk gyakran ábrázolják őket könyveket olvasva vagy azokon ülve.  Ennek eredete az ókorban keresendő: Pallas Athénének, a tudás, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés görög istennőjének szent állata a bagoly, ide vezethető vissza ez a szimbolika. Ráadásul a ókori római istenség, Minerva szent állata szintén ez a madár - őt a kézművesség és az ipar védőjének tartják, és gyakran bagoly képében ábrázolták.  A címertanban is megjelenik a bagoly, mint a tudás jelképe. Általában ülve, szemből jelenítették meg, és a tudósok és értelmiségi foglalkozású személyek címerállataként vált ismertté - a heraldikában az értelmiségi tevéke

Videónkban Fodor Richárddal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárszakos hallgatójával beszélgettünk az OTDK dolgozatának témájáról. Azt is megkérdeztük tőle, mit jelent számára a versenyen való részvétel.

Interjú Szabó Csabával, az OTDK Szakmai Bizottság elnökhelyettesével Hogyan zajlik az OTDK dolgozatok bírálata? A nevezők szempontjából a bírálat az egyik legfontosabb rész, mert ilyenkor kapják meg a szakértőktől azt a visszajelzést, hogy a munkájuk milyen értékű. Az elbírálás menete úgy zajlik, hogy a szakmai bizottság és a szervezők felkérnek a szakterületen dolgozó komolyabb tudósokat, kutatókat, akik szakmai pozitív bírálatot adnak a beérkezett dolgozatokra. Azonban ezt nem is bírálatnak hívnám, hanem inkább belső értékelésnek és tanácsadásnak, amellyel útmutatást adnak a diáknak. Mi okoz nehézséget a dolgozatok elbírálása során? A nehézséget az okozza, hogy Magyarországon még a szakmódszertan nem egy elismert tudomány. Nagyon nehéz szakmódszertani szempontból dolgozatot bírálni, mert általában azt szeretnénk, hogy az OTDK a doktori előiskolája legyen, de ilyen, hogy szakmódszertani doktori iskola vagy program nagyon kevés van az országban. Éppen ezért, ugyanúgy, mint a

Az OTDK remek lehetőség arra, hogy külső és független nézőpontokból kapj visszajelzést, a tudományos munkádról. Rövid videónkban Szabó Csabát, az OTDK Szakmai Bizottság elnökhelyettesét kérdeztük. 

Kulcsfontosságú mű jelent meg 2011-ben, ,,A magyar tudományos diákköri konferenciák története” címmel. Szendrő Péter az OTDT jelenlegi elnöke által szerkesztett kiadvány az 1951-es indulásától kezdve egészen 2011-ig követi végig a világon egyedülálló TDK és OTDK történetét. A TDK kezdeményezés először az 1950/51-es tanévben az ELTE Természettudományi Karán indult el. Azzal indokolták az indulását, hogy az ,,élenjáró szovjet tudomány” tapasztalatait átvegyék Magyarországon is. Szabadon választható témában hirdettek pályázatot, a beérkezett munkák közül pedig 20 pályaművet díjaztak 750, 500 és 250 forintos jutalmakkal. A matematikus, biológus és geológus hallgatók munkájának színvonalait emelik ki elsősorban a tudósítások, az ő előadásaikra sokan voltak kíváncsiak. A tanítóképzősök felvonulása (1955. május 1.) A szovjetek erős bürokratikus kontrollt alakítottak ki 1955-ben. Ellenőrizték a diákok munkatervét, és szükség volt arra is, hogy elfogadják azt. Kijelölték az irányvo