Az OTDK története - 3. rész
Az előző részben arról volt szó, hogy az OTDK a 60-as évek végén egyre népszerűbb lett, az 1970-ben megrendezett konferencia volt az addigi legjobban szervezett esemény, melyre még külföldről is hívtak zsűritagokat a nagyobb szakmaiság érdekében. A mostani részben a 70-es és a 80-as évek történéseit elevenítem fel madártávlatból.
A KISZ javaslatára 1972-ben megszületik az a miniszteri utasítástervezet, mely arról rendelkezik, hogy karonként hozzanak létre Tudományos Diákköri Tanácsot melybe a KISZ delegálja a diákelnököt és a titkárt, de a tanárelnök személyéről az adott kar dönthet. A cél még mindig a szocialista értelmiség kinevelése volt.
Nagy forráshiánnyal találkozunk 1972 után, mert a KISZ archívumból teljesen eltűntek az anyagok. Ennek fő oka az lehetett, hogy a politikamentes diákkörök nem nagyon keltették fel a hatalom figyelmét.
Az 1970-es években jelentek meg a nemzetközi diákköri kapcsolatok, melyek a szocialista országok felsőoktatásai között épültek ki. Ilyen volt az 1975/76-ban rendezett nemzetközi matematikai konferencia is, melyet az ELTE diákkörei rendeztek. Hasonló volt ehhez az Első Nemzetközi Diákköri Konferencia, melyet szintén a szocialista országok rendeztek 1976-ban. A társadalomtudomány, illetve a természettudomány képviseltették magukat a konferencián, melyet Moszkvában rendeztek, a munkanyelv pedig a magyar és az orosz volt.
A KISZ javaslatára 1972-ben megszületik az a miniszteri utasítástervezet, mely arról rendelkezik, hogy karonként hozzanak létre Tudományos Diákköri Tanácsot melybe a KISZ delegálja a diákelnököt és a titkárt, de a tanárelnök személyéről az adott kar dönthet. A cél még mindig a szocialista értelmiség kinevelése volt.
Nagy forráshiánnyal találkozunk 1972 után, mert a KISZ archívumból teljesen eltűntek az anyagok. Ennek fő oka az lehetett, hogy a politikamentes diákkörök nem nagyon keltették fel a hatalom figyelmét.
Az 1970-es években jelentek meg a nemzetközi diákköri kapcsolatok, melyek a szocialista országok felsőoktatásai között épültek ki. Ilyen volt az 1975/76-ban rendezett nemzetközi matematikai konferencia is, melyet az ELTE diákkörei rendeztek. Hasonló volt ehhez az Első Nemzetközi Diákköri Konferencia, melyet szintén a szocialista országok rendeztek 1976-ban. A társadalomtudomány, illetve a természettudomány képviseltették magukat a konferencián, melyet Moszkvában rendeztek, a munkanyelv pedig a magyar és az orosz volt.
A 80-as években egyre nagyobb volt a feszültség az OTDK körül. Például az OTDT az intézményi konferenciára helyezte a hangsúlyt amiatt, hogy csökkentse a felolvasott dolgozatok számát, mert több időt akartak hagyni a szakmai vitára. Továbbá megjelent egy új követelés, miszerint a művészeti és a vallási főiskolák előtt is nyissák meg az OTDK fórumait.
A rendszerváltás felé haladva egyre inkább politika témájú kérdésekkel foglalkoztak az OTDK rendezvényein, melyet a frissen alakult politikai pártok képviselői terjesztettek elő.
Folytatása következik!
Forrás: Anderle Ádám (szerk.): A magyar tudományos diákköri konferenciák története (1951–2011). OTDT, Budapest, 2011.
A rendszerváltás felé haladva egyre inkább politika témájú kérdésekkel foglalkoztak az OTDK rendezvényein, melyet a frissen alakult politikai pártok képviselői terjesztettek elő.
Folytatása következik!
Forrás: Anderle Ádám (szerk.): A magyar tudományos diákköri konferenciák története (1951–2011). OTDT, Budapest, 2011.
Fotó: OTDK archívum
Megjegyzések
Megjegyzés küldése