OTDK Esztergom szívében

Idén áprilisban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központja ad otthont a legnagyobb tudományos rendezvény, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció döntőjének. Ennek alkalmából a mostani cikkben közelebbről is megismerhetik Esztergom város történetét, eredetét és hogy milyen főbb látványosságok várják az odalátogatókat. 
Esztergom nevével kapcsolatban több történet is létezik, azonban a szó első írásos magyarázata 1079-ben jelent meg. A név legrégebbi megfelelője az Iszterograd, amely a Dunába torkolló Garam folyóra utal. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokták hívni. Esztergomot 1870-ben ruházták fel szabad királyi várossá. Területén egykor több erődítmény és vár is állt, melyeknek maradványai ma már nem megtalálhatóak. 
Ha már történelem, akkor először megéri ellátogatni az esztergomi várhoz, amely 2008-ban elnyerte az Európai Örökség kitüntetett címet. A vár Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne. Déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a Panoptikum is. 
A város fő látványosságának számító Esztergomi Bazilika vagy teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, az ország legnagyobb temploma. Csodálatos belső tere, valamint az alatta található labirintusszerű altemploma miatt mindenképp érdemes megnézni. A bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár hazánk leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van. Ezután célszerű meglátogatni a közelben található Prímás Pincét, amely kiváló turisztikai és borkulturális központ, és remek étteremként is üzemel. Esztergomban található még a koronázási emlékmű és a Mária Valéria híd, amelyet régebben a helyiek csak Csonkahídnak neveztek. 
A végére pedig egy kis érdekesség, a legenda úgy tartja, hogy Szent István király Esztergomban született. Ha ez igaz, az a születés idejét 972 utánra teszi, mivel a család akkor költözött ide. A mai esztergomi székesegyház északi lépcsőtornya mellett helyezkedett el a Szent István protomártír-templom, amelyről egy 1397-es kánoni látogatás azt mondja, hogy a mellette fekvő, kápolnává átalakított szobában jött világra.


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tudósítás az OTDK döntő három napjáról

Kép
A XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani- Tudástechnológiai Szekciójának három napos rendezvényére Esztergomban került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központjának szervezésében. A szekcióban 22 tagozatot indítottak, amelyekre már szeptembertől jelentkezhettek a lelkes hallgatók. A konferencia április 15-én, hétfőn kezdődött a hallgatók és a zsűritagok regisztrációjával. Az egyetem dísztermében a versenyen indulók a feliratkozás után átvették ajándékcsomagjukat és a kihelyezett hirdetőtáblákon elolvashatták a verseny menetével kapcsolatos lényeges információkat.  A zsűri a regisztrációt követően egy értekezleten vett részt, ezalatt a versenyzők felkeresték a tagozatuknak megfelelő tantermet, hogy feltöltsék prezentációjukat a helyi számítógépre, és megismerkedjenek a másnapi verseny helyszínével.  A megnyitó ünnepség délután négy órakor kezdődött a Szent Adalbert Központban, amelynek keretében elhangzot
További információk

Ötletesen újragondolt baglyok

Kép
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara Re-design – „Gondold újra a baglyot!” pályázatot hirdetett az újrahasznosítás jegyében gyerekek számára 4 kategóriában (óvodás, általános iskola alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás), amely igen nagy népszerűségnek örvendett. Éppen ezért a zsűri nem volt egyszerű helyzetben a döntés hozatalnál, mert kreatívabbnál kreatívabb alkotások érkeztek. A versenyhez nemcsak helyi intézményekből, hanem az ország más pontjáról, például Debrecenből is csatlakoztak. A Facebook-on lezajlott közönségszavazás pedig kiemelt figyelmet kapott. A pályázat meghirdetésének egyik nem titkolt célja az volt hogy a 2019. április 15-17. között Esztergomban megrendezésre kerülő XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia beemelődjön a köztudatba, amelynek a jelképe a bagoly. Mindemellett a pályázat remek lehetőséget nyújtott arra, hogy játékos formában felhívjuk a figyelmet a hulladéknak szánt anyagok újrahasználhatóságára, val
További információk

Az OTDK története – befejező rész: a rendszerváltás után

Kép
Az előző három részben a kezdetektől követtem végig az OTDK történetét, ebben az utolsó részben a rendszerváltás utáni eseményekkel foglalkozom. A változást mi sem mutathatja jobban, mint az, hogy új tagozatokkal bővült az OTDK. Megjelent az informatika, a hadtudomány és a testnevelési tagozat is. A megújult OTDT először 1992-ben ült össze. Az elnökség mellett a célok is változtak, hiszen már nem a szocialista értelmiség kinevelése volt a fő cél. Szendrő Péter OTDT elnök szerint az előző rendszer szovjet mintára a kollektív kutatást szorgalmazta, de mostanra politikamentes lett az OTDK.  A rendszerváltás után az egyik legnagyobb probléma a finanszírozás kérdése volt. Egy ilyen méretű rendezvénysorozatot csak állami támogatással lehetett finanszírozni, melyre 1993-ban 5 millió forintot kapott az OTDK. Az új évezredben sikerült bővíteni a versenyen induló diákok körét köszönhetően a határon túli magyar egyetemekkel és diákszervezetekkel folytatott intézményes kapcsolatnak. Új díjaka
További információk