Az OTDK története – befejező rész: a rendszerváltás után
Az előző három részben a kezdetektől követtem végig az OTDK történetét, ebben az utolsó részben a rendszerváltás utáni eseményekkel foglalkozom.
A változást mi sem mutathatja jobban, mint az, hogy új tagozatokkal bővült az OTDK. Megjelent az informatika, a hadtudomány és a testnevelési tagozat is. A megújult OTDT először 1992-ben ült össze. Az elnökség mellett a célok is változtak, hiszen már nem a szocialista értelmiség kinevelése volt a fő cél. Szendrő Péter OTDT elnök szerint az előző rendszer szovjet mintára a kollektív kutatást szorgalmazta, de mostanra politikamentes lett az OTDK.
A rendszerváltás után az egyik legnagyobb probléma a finanszírozás kérdése volt. Egy ilyen méretű rendezvénysorozatot csak állami támogatással lehetett finanszírozni, melyre 1993-ban 5 millió forintot kapott az OTDK.
Az új évezredben sikerült bővíteni a versenyen induló diákok körét köszönhetően a határon túli magyar egyetemekkel és diákszervezetekkel folytatott intézményes kapcsolatnak. Új díjakat is bevezettek, hogy minél népszerűbbé tegyék a rendezvényt. Többek között ilyen a Máriás Antal Emlékérem és az Arany Kitűző is.
A 2005-ben megrendezett OTDK összegzésében ismerték fel azt, hogy több szekcióban a főiskolások szinte mind kiestek, ugyanezt ismerték fel 2007-ben is. A probléma orvoslására azt találták ki, hogy a hátrányos helyzetben alkotó fiatalokat jobban kell támogatni. Ennek alapján tehát kijelenthetjük, hogy az OTDK meghatározó résztvevői a nagy egyetemek (ELTE, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szegedi Tudományegyetem). Nem elhanyagolandó tényező, hogy drasztikusan megnőtt az OTDK-ra beérkező dolgozatok száma is. A 2011-es évben összesen 4470 darab munka érkezett be.
Az OTDK-n elért díjak és helyezések nagyon fontosak, de nem szabad elfelejtenünk azt, hogy itt nyílik lehetőség az intézmények számára a megtett út, a gyengeségek és erősségek számba vételére. A résztvevők eszmét cserélhetnek a szakterületükről és megvitathatják az eredményeiket.
Reméljük, hogy az idei OTDK-n is minél eredményesebb szakmai vitákra kerül majd sor, így a résztvevők új ismeretekkel távozhatnak a rendezvényről.
Forrás: Forrás: Anderle Ádám (szerk.): A magyar tudományos diákköri konferenciák története (1951–2011). OTDT, Budapest, 2011.
A változást mi sem mutathatja jobban, mint az, hogy új tagozatokkal bővült az OTDK. Megjelent az informatika, a hadtudomány és a testnevelési tagozat is. A megújult OTDT először 1992-ben ült össze. Az elnökség mellett a célok is változtak, hiszen már nem a szocialista értelmiség kinevelése volt a fő cél. Szendrő Péter OTDT elnök szerint az előző rendszer szovjet mintára a kollektív kutatást szorgalmazta, de mostanra politikamentes lett az OTDK.
A rendszerváltás után az egyik legnagyobb probléma a finanszírozás kérdése volt. Egy ilyen méretű rendezvénysorozatot csak állami támogatással lehetett finanszírozni, melyre 1993-ban 5 millió forintot kapott az OTDK.
Az új évezredben sikerült bővíteni a versenyen induló diákok körét köszönhetően a határon túli magyar egyetemekkel és diákszervezetekkel folytatott intézményes kapcsolatnak. Új díjakat is bevezettek, hogy minél népszerűbbé tegyék a rendezvényt. Többek között ilyen a Máriás Antal Emlékérem és az Arany Kitűző is.
A 2005-ben megrendezett OTDK összegzésében ismerték fel azt, hogy több szekcióban a főiskolások szinte mind kiestek, ugyanezt ismerték fel 2007-ben is. A probléma orvoslására azt találták ki, hogy a hátrányos helyzetben alkotó fiatalokat jobban kell támogatni. Ennek alapján tehát kijelenthetjük, hogy az OTDK meghatározó résztvevői a nagy egyetemek (ELTE, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szegedi Tudományegyetem). Nem elhanyagolandó tényező, hogy drasztikusan megnőtt az OTDK-ra beérkező dolgozatok száma is. A 2011-es évben összesen 4470 darab munka érkezett be.
Az OTDK-n elért díjak és helyezések nagyon fontosak, de nem szabad elfelejtenünk azt, hogy itt nyílik lehetőség az intézmények számára a megtett út, a gyengeségek és erősségek számba vételére. A résztvevők eszmét cserélhetnek a szakterületükről és megvitathatják az eredményeiket.
Reméljük, hogy az idei OTDK-n is minél eredményesebb szakmai vitákra kerül majd sor, így a résztvevők új ismeretekkel távozhatnak a rendezvényről.
Forrás: Forrás: Anderle Ádám (szerk.): A magyar tudományos diákköri konferenciák története (1951–2011). OTDT, Budapest, 2011.
Fotó: OTDK fotóarchívum
Megjegyzések
Megjegyzés küldése