XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani, Tudástechnológiai Szekció

A XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani- Tudástechnológiai Szekciójának három napos rendezvényére Esztergomban került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központjának szervezésében. A szekcióban 22 tagozatot indítottak, amelyekre már szeptembertől jelentkezhettek a lelkes hallgatók. A konferencia április 15-én, hétfőn kezdődött a hallgatók és a zsűritagok regisztrációjával. Az egyetem dísztermében a versenyen indulók a feliratkozás után átvették ajándékcsomagjukat és a kihelyezett hirdetőtáblákon elolvashatták a verseny menetével kapcsolatos lényeges információkat.  A zsűri a regisztrációt követően egy értekezleten vett részt, ezalatt a versenyzők felkeresték a tagozatuknak megfelelő tantermet, hogy feltöltsék prezentációjukat a helyi számítógépre, és megismerkedjenek a másnapi verseny helyszínével.  A megnyitó ünnepség délután négy órakor kezdődött a Szent Adalbert Központban, amelynek keretében elhangzot

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara Re-design – „Gondold újra a baglyot!” pályázatot hirdetett az újrahasznosítás jegyében gyerekek számára 4 kategóriában (óvodás, általános iskola alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás), amely igen nagy népszerűségnek örvendett. Éppen ezért a zsűri nem volt egyszerű helyzetben a döntés hozatalnál, mert kreatívabbnál kreatívabb alkotások érkeztek. A versenyhez nemcsak helyi intézményekből, hanem az ország más pontjáról, például Debrecenből is csatlakoztak. A Facebook-on lezajlott közönségszavazás pedig kiemelt figyelmet kapott. A pályázat meghirdetésének egyik nem titkolt célja az volt hogy a 2019. április 15-17. között Esztergomban megrendezésre kerülő XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia beemelődjön a köztudatba, amelynek a jelképe a bagoly. Mindemellett a pályázat remek lehetőséget nyújtott arra, hogy játékos formában felhívjuk a figyelmet a hulladéknak szánt anyagok újrahasználhatóságára, val

Az előző három részben a kezdetektől követtem végig az OTDK történetét, ebben az utolsó részben a rendszerváltás utáni eseményekkel foglalkozom. A változást mi sem mutathatja jobban, mint az, hogy új tagozatokkal bővült az OTDK. Megjelent az informatika, a hadtudomány és a testnevelési tagozat is. A megújult OTDT először 1992-ben ült össze. Az elnökség mellett a célok is változtak, hiszen már nem a szocialista értelmiség kinevelése volt a fő cél. Szendrő Péter OTDT elnök szerint az előző rendszer szovjet mintára a kollektív kutatást szorgalmazta, de mostanra politikamentes lett az OTDK.  A rendszerváltás után az egyik legnagyobb probléma a finanszírozás kérdése volt. Egy ilyen méretű rendezvénysorozatot csak állami támogatással lehetett finanszírozni, melyre 1993-ban 5 millió forintot kapott az OTDK. Az új évezredben sikerült bővíteni a versenyen induló diákok körét köszönhetően a határon túli magyar egyetemekkel és diákszervezetekkel folytatott intézményes kapcsolatnak. Új díjaka

„Fontos, hogy a tudományt meg tudjuk élni pozitívan" - mondta Pálfalvi Noémi, a HÖK elnöke a vele készült interjúban. A Hallgatói Önkormányzat tagjai is aktívan részt vesznek a jövő heti OTDK szervezésében.

Már csak tíz nap és itt az OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciójának a döntője. Józsa Kittivel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatójával beszélgettem a prezentációra való felkészülésről. Hamarosan megérkeznek a beadott munkák bírálatai. Mit vársz az értékeléstől? Nagyon félek, hogy milyen kritikákat fognak megfogalmazni, de nyilván építő jellegűnek fogom venni és igyekszem majd beépíteni az előadásomba is. Ha lenne rá lehetőséged, változtatnál valamit a dolgozatodon? Megmondom őszintén, hogy nem. Meg vagyok elégedve a beadott munkámmal és reménykedek abban, hogy ezt a zsűri tagjai is hasonlóan fogjak látni és értékelni. Hogyan készülsz az áprilisi döntőre?  Elsősorban lélekben próbálok ráhangolódni, illetve az egyetem szervezett különböző előadásokat, amiken részt vettem. Az ott elhangzottakat igyekszem beemelni az előadásomba és a prezentációmban is. Milyen szempontokat tartasz fontosnak, amikre oda kell figyelned a bemutatód sorá

A versenyzők már szorgalmasan készülődnek a közelgő OTDK-ra. Interjúnkban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjával, Józsa Kittivel beszélgettünk.

Az előző részben arról volt szó, hogy az OTDK a 60-as évek végén egyre népszerűbb lett, az 1970-ben megrendezett konferencia volt az addigi legjobban szervezett esemény, melyre még külföldről is hívtak zsűritagokat a nagyobb szakmaiság érdekében. A mostani részben a 70-es és a 80-as évek történéseit elevenítem fel madártávlatból. A KISZ javaslatára 1972-ben megszületik az a miniszteri utasítástervezet, mely arról rendelkezik, hogy karonként hozzanak létre Tudományos Diákköri Tanácsot melybe a KISZ delegálja a diákelnököt és a titkárt, de a tanárelnök személyéről az adott kar dönthet. A cél még mindig a szocialista értelmiség kinevelése volt. Nagy forráshiánnyal találkozunk 1972 után, mert a KISZ archívumból teljesen eltűntek az anyagok. Ennek fő oka az lehetett, hogy a politikamentes diákkörök nem nagyon keltették fel a hatalom figyelmét. Az 1970-es években jelentek meg a nemzetközi diákköri kapcsolatok, melyek a szocialista országok felsőoktatásai között épültek ki. Ilyen volt az 197