XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani, Tudástechnológiai Szekció

A XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani- Tudástechnológiai Szekciójának három napos rendezvényére Esztergomban került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központjának szervezésében. A szekcióban 22 tagozatot indítottak, amelyekre már szeptembertől jelentkezhettek a lelkes hallgatók. A konferencia április 15-én, hétfőn kezdődött a hallgatók és a zsűritagok regisztrációjával. Az egyetem dísztermében a versenyen indulók a feliratkozás után átvették ajándékcsomagjukat és a kihelyezett hirdetőtáblákon elolvashatták a verseny menetével kapcsolatos lényeges információkat.  A zsűri a regisztrációt követően egy értekezleten vett részt, ezalatt a versenyzők felkeresték a tagozatuknak megfelelő tantermet, hogy feltöltsék prezentációjukat a helyi számítógépre, és megismerkedjenek a másnapi verseny helyszínével.  A megnyitó ünnepség délután négy órakor kezdődött a Szent Adalbert Központban, amelynek keretében ...

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara Re-design – „Gondold újra a baglyot!” pályázatot hirdetett az újrahasznosítás jegyében gyerekek számára 4 kategóriában (óvodás, általános iskola alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás), amely igen nagy népszerűségnek örvendett. Éppen ezért a zsűri nem volt egyszerű helyzetben a döntés hozatalnál, mert kreatívabbnál kreatívabb alkotások érkeztek. A versenyhez nemcsak helyi intézményekből, hanem az ország más pontjáról, például Debrecenből is csatlakoztak. A Facebook-on lezajlott közönségszavazás pedig kiemelt figyelmet kapott. A pályázat meghirdetésének egyik nem titkolt célja az volt hogy a 2019. április 15-17. között Esztergomban megrendezésre kerülő XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia beemelődjön a köztudatba, amelynek a jelképe a bagoly. Mindemellett a pályázat remek lehetőséget nyújtott arra, hogy játékos formában felhívjuk a figyelmet a hulladéknak szánt anyagok újrahasználhatóságára, val...

Az előző három részben a kezdetektől követtem végig az OTDK történetét, ebben az utolsó részben a rendszerváltás utáni eseményekkel foglalkozom. A változást mi sem mutathatja jobban, mint az, hogy új tagozatokkal bővült az OTDK. Megjelent az informatika, a hadtudomány és a testnevelési tagozat is. A megújult OTDT először 1992-ben ült össze. Az elnökség mellett a célok is változtak, hiszen már nem a szocialista értelmiség kinevelése volt a fő cél. Szendrő Péter OTDT elnök szerint az előző rendszer szovjet mintára a kollektív kutatást szorgalmazta, de mostanra politikamentes lett az OTDK.  A rendszerváltás után az egyik legnagyobb probléma a finanszírozás kérdése volt. Egy ilyen méretű rendezvénysorozatot csak állami támogatással lehetett finanszírozni, melyre 1993-ban 5 millió forintot kapott az OTDK. Az új évezredben sikerült bővíteni a versenyen induló diákok körét köszönhetően a határon túli magyar egyetemekkel és diákszervezetekkel folytatott intézményes kapcsolatnak. Új dí...

„Fontos, hogy a tudományt meg tudjuk élni pozitívan" - mondta Pálfalvi Noémi, a HÖK elnöke a vele készült interjúban. A Hallgatói Önkormányzat tagjai is aktívan részt vesznek a jövő heti OTDK szervezésében.

Már csak tíz nap és itt az OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciójának a döntője. Józsa Kittivel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatójával beszélgettem a prezentációra való felkészülésről. Hamarosan megérkeznek a beadott munkák bírálatai. Mit vársz az értékeléstől? Nagyon félek, hogy milyen kritikákat fognak megfogalmazni, de nyilván építő jellegűnek fogom venni és igyekszem majd beépíteni az előadásomba is. Ha lenne rá lehetőséged, változtatnál valamit a dolgozatodon? Megmondom őszintén, hogy nem. Meg vagyok elégedve a beadott munkámmal és reménykedek abban, hogy ezt a zsűri tagjai is hasonlóan fogjak látni és értékelni. Hogyan készülsz az áprilisi döntőre?  Elsősorban lélekben próbálok ráhangolódni, illetve az egyetem szervezett különböző előadásokat, amiken részt vettem. Az ott elhangzottakat igyekszem beemelni az előadásomba és a prezentációmban is. Milyen szempontokat tartasz fontosnak, amikre oda kell figyelned a bemutatód ...

A versenyzők már szorgalmasan készülődnek a közelgő OTDK-ra. Interjúnkban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjával, Józsa Kittivel beszélgettünk.

Az előző részben arról volt szó, hogy az OTDK a 60-as évek végén egyre népszerűbb lett, az 1970-ben megrendezett konferencia volt az addigi legjobban szervezett esemény, melyre még külföldről is hívtak zsűritagokat a nagyobb szakmaiság érdekében. A mostani részben a 70-es és a 80-as évek történéseit elevenítem fel madártávlatból. A KISZ javaslatára 1972-ben megszületik az a miniszteri utasítástervezet, mely arról rendelkezik, hogy karonként hozzanak létre Tudományos Diákköri Tanácsot melybe a KISZ delegálja a diákelnököt és a titkárt, de a tanárelnök személyéről az adott kar dönthet. A cél még mindig a szocialista értelmiség kinevelése volt. Nagy forráshiánnyal találkozunk 1972 után, mert a KISZ archívumból teljesen eltűntek az anyagok. Ennek fő oka az lehetett, hogy a politikamentes diákkörök nem nagyon keltették fel a hatalom figyelmét. Az 1970-es években jelentek meg a nemzetközi diákköri kapcsolatok, melyek a szocialista országok felsőoktatásai között épültek ki. Ilyen volt az 197...

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció felkészülési idejének véghajrájához érkeztünk. A résztvevők hamarosan megkapják a bírálatokat és pár hét múlva itt a várva várt döntő is. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatójával, Alföldi Klaudiával.   Mi az OTDK dolgozatod témája?  Dolgozatomat az interkontinentális hídépítés kérdéskörben írtam. Arról szól, hogyan lehet segíteni azon magyar iskolában tanuló külföldi gyerekek felzárkózását, akik bevándoroltak vagy hazánkban ideiglenesen tartózkodnak.  A verseny véghajrájában vagytok, hamarosan érkeznek a bírálatok. Mit vársz az értékeléstől? Igazából én nem számítok arra, hogy kimagasló helyezést fogok elérni, de nem is ezért jelentkeztem. A célom az volt az OTDK versennyel, hogy próbára tegyem saját magam és be tudjam bizonyítani, hogy képes vagyok megcsinálni. Ez már sikerült is, ami nagy örömmel tölt el.  ...

Az előző részben szó volt arról, hogy az ország vezetése egy új, szocialista gondolkozású értelmiségi réteget akart kinevelni, ami nem sikerült. Az OTDK történetének ebben a részében az 1956-os forradalom utáni eseményekkel foglalkozom. Az 1956-os forradalom leverése után növekedett az OTDK iránti érdeklődés, mert sokan inkább tanulmányaikba menekültek, ahelyett, hogy politikával foglalkozzanak. Azonban a miniszteri rendeletek életben maradtak. Például a TDK-ba csak a KISZ javaslatára lehetett bekerülni, és tiltották az autonóm diákkörök alakulását. Érdekes megjegyezni, hogy 1968-ban nem rendeztek OTDK-t, hanem csak két éves csúszással, 1970-ben. Valószínűleg azt szerették volna, ha a ’68-as események politikai hatásai feledésbe merülnének. Az esemény záróbeszédét Polinszky Károly egyetemi tanár mondta el, melyből kiderül, hogy összesen 41 intézmény 1048 diákja képviseltette magát a rendezvényen. Az 1970-es OTDK volt az addigi legjobban szervezett konferencia. Több szocialista...

Hétfő este rendezték meg az utolsó, a tavaszi OTDK-ra felkészítő előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Sophianum épületében. A rendezvény A magával ragadó, meggyőző tudományos előadás címet kapta, melyet Györffy Kinga vezetett. Az egyetemi oktató és retorikai tanácsadó beszélt a 21. század legnagyobb előadói kihívásáról, a figyelem felkeltéséről és fenntartásáról. A másfél órás előadás egy érdekes és figyelemfelkeltő ténnyel indult, azzal, hogy ma a hallgatóság aktív figyelmi teljesítménye átlagosan kevesebb mint egy perc. Györffy Kinga prezentációját három nagy részre osztotta: felkészülés, tudományos előadás szerkezete és végül, hogyan lesz egy előadás emlékezetes. A hallgatóság figyelmét azon verbális és nonverbális eszközök használatára szerette volna felhívni, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy magával ragadó előadás megszülessen. Kiemelte, hogy a felkészülés szakaszában a versenyzőnek tisztáznia kell magában három fontos kérdést. Először is, hogy mi a célom? Másodszor...

A meggyőző, magával ragadó tudományos előadás címmel tartott hétfőn szemináriumot Györffy Kinga. A videóban egy kis ízelítőt láthattok ebből.

Az XXXIV. OTDK verseny szimbóluma a bagoly, ezért a PPKE BTK pályázatot hirdet óvodások, iskolások és gimnazisták számára, hogy a környezetvédelem jegyében készítsenek baglyot újrahasznosított anyagokból.  A modern nyugati kultúrában a bagoly a bölcsesség és az éberség egyik legfőbb jelképe. Mivel a tanulást szimbolizálja, az illusztrációk gyakran ábrázolják őket könyveket olvasva vagy azokon ülve.  Ennek eredete az ókorban keresendő: Pallas Athénének, a tudás, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés görög istennőjének szent állata a bagoly, ide vezethető vissza ez a szimbolika. Ráadásul a ókori római istenség, Minerva szent állata szintén ez a madár - őt a kézművesség és az ipar védőjének tartják, és gyakran bagoly képében ábrázolták.  A címertanban is megjelenik a bagoly, mint a tudás jelképe. Általában ülve, szemből jelenítették meg, és a tudósok és értelmiségi foglalkozású személyek címerállataként vált ismertté - a heraldikában az érte...

Videónkban Fodor Richárddal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárszakos hallgatójával beszélgettünk az OTDK dolgozatának témájáról. Azt is megkérdeztük tőle, mit jelent számára a versenyen való részvétel.

Interjú Szabó Csabával, az OTDK Szakmai Bizottság elnökhelyettesével Hogyan zajlik az OTDK dolgozatok bírálata? A nevezők szempontjából a bírálat az egyik legfontosabb rész, mert ilyenkor kapják meg a szakértőktől azt a visszajelzést, hogy a munkájuk milyen értékű. Az elbírálás menete úgy zajlik, hogy a szakmai bizottság és a szervezők felkérnek a szakterületen dolgozó komolyabb tudósokat, kutatókat, akik szakmai pozitív bírálatot adnak a beérkezett dolgozatokra. Azonban ezt nem is bírálatnak hívnám, hanem inkább belső értékelésnek és tanácsadásnak, amellyel útmutatást adnak a diáknak. Mi okoz nehézséget a dolgozatok elbírálása során? A nehézséget az okozza, hogy Magyarországon még a szakmódszertan nem egy elismert tudomány. Nagyon nehéz szakmódszertani szempontból dolgozatot bírálni, mert általában azt szeretnénk, hogy az OTDK a doktori előiskolája legyen, de ilyen, hogy szakmódszertani doktori iskola vagy program nagyon kevés van az országban. Éppen ezért, ugyanúgy, mint a...

Az OTDK remek lehetőség arra, hogy külső és független nézőpontokból kapj visszajelzést, a tudományos munkádról. Rövid videónkban Szabó Csabát, az OTDK Szakmai Bizottság elnökhelyettesét kérdeztük. 

Kulcsfontosságú mű jelent meg 2011-ben, ,,A magyar tudományos diákköri konferenciák története” címmel. Szendrő Péter az OTDT jelenlegi elnöke által szerkesztett kiadvány az 1951-es indulásától kezdve egészen 2011-ig követi végig a világon egyedülálló TDK és OTDK történetét. A TDK kezdeményezés először az 1950/51-es tanévben az ELTE Természettudományi Karán indult el. Azzal indokolták az indulását, hogy az ,,élenjáró szovjet tudomány” tapasztalatait átvegyék Magyarországon is. Szabadon választható témában hirdettek pályázatot, a beérkezett munkák közül pedig 20 pályaművet díjaztak 750, 500 és 250 forintos jutalmakkal. A matematikus, biológus és geológus hallgatók munkájának színvonalait emelik ki elsősorban a tudósítások, az ő előadásaikra sokan voltak kíváncsiak. A tanítóképzősök felvonulása (1955. május 1.) A szovjetek erős bürokratikus kontrollt alakítottak ki 1955-ben. Ellenőrizték a diákok munkatervét, és szükség volt arra is, hogy elfogadják azt. Kijelölték az irányvo...

Te hogy reagáltál, amikor elfogadták az OTDK jelentkezésedet? Pázmányos versenyzőink izgatottan vetik bele magukat az utolsó hajrába. Veletek vagyunk!

Az előző posztokban Esztergom város történetéről, illetve (egyik) híres érsekéről, Mindszenty Józsefről volt szó. Most röviden bemutatjuk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központját. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központ elődjét – az Esztergomi Érseki Mesterképzőt – Kopácsy József, az akkori esztergomi érsek alapította 1842-ben. Kezdetben a képzési idő csupán 10 hónap volt, 1845 szeptemberétől 2 évre változott és 1923-tól kezdődően már 5 évre növekedett. A főépületet 1929-ben építették, melyet Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter 720 ezer pengővel támogatott. A II. világháború miatt 1944 október végén felfüggesztették az oktatást, ami csak 1945 áprilisában folytatódott a fiú tanítóképzőben. A világháború után 1948-ban a tanítóképzőt államosították, 1976-ban pedig hivatalosan is főiskola lett. Vitéz János érsek nevét 1989 óta viseli az intézmény. A korábbi esztergomi érsek egyébként Janus Pannonius nagybátyja volt. Hal...

Az előző bejegyzésben Esztergom történetét és látványosságait mutattuk be, most pedig a város egyik jelentős személyéről, Mindszenty Józsefről olvashattatok. Szobra a Sötétkapu belváros felőli bejárata mellett tekinthető meg és jelenleg is zajlik boldoggá avatási eljárása. Számunkra ez kiemelten fontos, hiszen ő az egyetlen, akit a világban ismernek a magyar egyház 20. századi történetéből. Élete és rehabilitálása: Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József 1892-ben született a Vas vármegyei Csehmindszenten. XII. Pius pápa 1944-ben nevezte ki veszprémi püspökké, Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, majd 1946-ban bíborosi rangot kapott. 1948-ban jogellenesen letartóztatták, 1949-ben pedig koholt vádak alapján életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom kitörése után, október 30-án szabadult ki a fogságból és a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. 1971-ben, amikor már elhagyhatta az országot, Bécsb...

Idén áprilisban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központja ad otthont a legnagyobb tudományos rendezvény, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció döntőjének. Ennek alkalmából a mostani cikkben közelebbről is megismerhetik Esztergom város történetét, eredetét és hogy milyen főbb látványosságok várják az odalátogatókat.  Esztergom nevével kapcsolatban több történet is létezik, azonban a szó első írásos magyarázata 1079-ben jelent meg. A név legrégebbi megfelelője az Iszterograd , amely a Dunába torkolló Garam folyóra utal. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokták hívni. Esztergomot 1870-ben ruházták fel szabad királyi várossá. Területén egykor több erődítmény és vár is állt, melyeknek maradványai ma már nem megtalálhatóak.  Ha már történelem, akkor először megéri ellátogatni az esztergomi várhoz, amely 2008-ban elnyerte az Európai Örökség kitüntetett címet. A vár Magya...